A magyar kultúra napja

Napjainkban jelentős változások tapasztalhatók a magyar kultúra egén.
Ennek kapcsán váltunk mi magunk is érintetté a kistelepülések, jelesül Csempeszkopács és Nemeskolta közösségi életében, közművelődési feladatainak ellátásában.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából Éles Krisztinával, a Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóságának vezetőjével beszélgetünk arról, hogy miként tarthatók fenn a mai, modern társadalomban a régi magyarság hagyományai, értékei és hogyan teheti mindez értékesebbé az életünket.

Kriszta, valószínűleg csak nagyon kevesen tudják erről a jeles ünnepről, hogy miért éppen január 22-én tartjuk?

Mi, a közművelődésben dolgozók valóban nagyon szeretnénk, ha mindenki tudná erre a kérdésre a választ.

1823-ban ezt a dátumot írta a letisztázott Himnusz végére Kölcsey Ferenc.

Jó lenne, ha a Himnuszt minden korban piedesztálra emelnénk, és úgy tekintenénk rá, mint nemzeti imánkra.

A magyar nyelv az egyik, ha nem a legszínesebb, legsokrétűbb nyelv. Egy-egy kifejezést százféle szóval tudunk illetni. Ennek egyik legszebb példája a Himnusz, melyben az áthallások, az utalások megfogalmazásával tudta Kölcsey minden korra vonatkozóan igazzá tenni annak üzeneteit.

Ha egy kicsit is értőn olvassuk, akkor mindenki talál benne a saját életére egy-egy vezető szálat.

Ez azt jelenti, hogy akár sorsokat is tudnak fordítani ennek révén a közösségek.

Milyen jelentőséggel bír a kultúra, a közösségi lét egy felgyorsult világban, ahol az anyagiak, a kézzelfogható dolgok meglehetősen előtérbe kerültek?

Aki eljár egy közösségbe, érzi azt, hogy számíthat a benne lévőkre. Tudja, hogy együtt örülnek, együtt sírnak vele, nincs egyedül. Az ember alapvetően társas lény. Szüksége van arra, hogy megerősítést kapjon a másiktól. Ezt csak közösségben tudja megélni.

Itt erősödik fel most, a 21. században a közösséget építők, a közművelők szerepe, merthogy társakat adunk az embereknek, ezzel próbáljuk az elmagányosodást fékezni és ellensúlyozni.

Ha azt mondjuk: kultúra, Neked mi jut először eszedbe?

Ha egy asszociációs játékot játszunk, és valaki azt mondja, hogy kultúra, akkor én azonnal rávágom: emberi alkotás. Ebben az alkotásban tud kiteljesedni valójában az ember.

Az alkotás egészen tág fogalom is lehet, vagyis nemcsak a művészetekről beszélünk, hanem a szeretetet is lehet kreálni. Ha jól tevékenykedik a közösségi szakember, akkor egyszer csak azt is észre veheti, hogy olyan emberek, akik addig esetleg nem álltak szóba egymással, ismét beszélgetnek, együtt terveznek.

Ezt a gyakorlat alapján mondom, amit megtapasztaltam az elmúlt évek során. Számomra ez a kultúra.

A közművelődés terén munkálkodsz több mint egy évtizede. Mi változott ezidő alatt?

Ha áttekintjük az elmúlt évtizedeket, folyamatosan megfigyelhető, hogy a közösségi lét melyik eleme, melyik formája kerül előtérbe az adott korban. Óriási különbség van abban, hogy a kultúra felülről irányított, vagy alulról jövő kezdeményezések hatják át a közművelődést.

A Nemzeti Művelődési Intézet 2012 óta tevékenységében, alapértékéiben, küldetésében és szakmafejlesztés szempontjából is megújította a közművelődési szakmát. Az országos szakmai hálózat a legkisebb közösségek aktivitására, a hagyományaikat ismerő, hitükben szilárd, cselekvő polgárok társadalomformáló képességeire támaszkodik.

A felülről irányított kultúrafogyasztás, a központilag meghatározott elvek követése; majd a közösségi házak forráshiányra való hivatkozással történő bezárása után a jelen közművelődési szakemberei újra kinyitják a kapukat a helyi közösségek ötletei, sőt településfejlesztési elképzelései előtt is.

A Nemzeti Művelődési Intézet munkatársai szakmai rátermettségével, képzéseivel, foglalkoztatási programjával, adaptálható jó gyakorlataival irányt mutat a feladatellátó önkormányzatok számára, hogyan biztosítsák az egyének kultúrához, közművelődéshez való alapjogát.

A kultúrában lehívható hazai források növekedése, a közművelődési alapszolgáltatások és a biztosításukhoz szükséges alapfeltételek megteremtése, a normatíva törvényi szabályozása mind-mind hozzájárul, hogy a legkisebb településeken is újra fellendüljön a közösségi élet.

Milyen értékeket látsz ezekben a közösség összefogását igénylő  programokban, és mit vársz a munkatársaidtól?

Természetesen az elkötelezett közművelődési szakembernek feladata az igénykeltés, az ízlésformálás, a minőségteremtés.

A rendelkezésre álló források felkutatása és megfelelő, a közösség bevonásával történő felhasználása nagyon sok embernek segíthet abban, hogy boldogabb hétköznapokat éljen meg. A jó itt élni érzés megélése hozzásegíthet az alkotásban való kiteljesedéshez, sőt a szeretetalkotáshoz is.

Óriási előrelépés, hogy napjainkban mind a 216 Vas megyei településen tevékenykedik közművelődési szakember és ebből 134 település közösségi életét saját munkatárs szakmai támogatásával segítheti az igazgatóság.

Kriszta, köszönjük a lehetőséget, és további közösségformáló sikereket kívánunk!

Az interjút Judikné Kovács Éva (Nemeskolta) és Paksi András (Csempeszkopács) készítette