TÉRKÉP FÓRUM APRÓHIRDETÉS CÉGTÁR
KEZDŐLAP   
Csempeszkopács főoldala
Kistérségi Társulás


BEMUTATKOZÁS   
Köszöntő
Falutörténet
Látnivalók
Elhelyezkedés
Népesség
Híres szülöttek
Mesteremberek
Civil szervezetek


E-ÖNKORMÁNYZAT   
Alapadatok
Képviselő-testület
Rendeletek
Önk. szerződések
Hivatal felépítése
Ügytípusok
Hatósági nyilvántartások


INTÉZMÉNYEK   
Művelődési ház
Könyvtár
Orvosi rendelés


GAZDASÁG   
Helyi adó
Infrastruktúra
Beruházások
Vállalkozások
Pályázatok




A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg


Település elhelyezkedése


Csempeszkopács Szombathelytől délkeletre, attól 17 km-re, a 87-es számú főút két oldalán (keleti hosszúság: 16 fok 48,5 perc, északi szélesség: 47 fok 9,3 perc), sík területen, a Gyöngyös, Sorok patakok és Rába folyó által bezárt terület súlypontján helyezkedik el, 176-180 méter tengerszint feletti magasságban.

Egyetlen, érzékelhető, nagyobb szintkülönbség a keleti faluvégen, a Meggyeskovácsi határszélen lévő, a helyiek által Gyürkhegynek nevezett területen van. Ez egy 8-10 méteres viszonylag meredek, teraszszerű szintkülönbség, a Rába folyó hajdani medréből kiemelkedően.

Talaja középkötött erdőtalaj. A csempeszi részen vékony a termőréteg, alatta az ős Rába vörös kavics terasza. A kopácsi termőtalaj jó minőségű, alatta agyagrétegek vannak. Ez az agyag kitűnő alapanyaga volt az ókori, középkori és a 19-20. századi téglaégetőknek ( a legutolsó 1945-ig működött).

Még a 18. század végén is körbefogták településeinket az összefüggő, tölgy és cserfákból álló erdők.

Az éves csapadékmennyiség 700-800 mm.

A napsütéses órák száma 1600-1800 óra/év.

Az uralkodó szélirány észak-nyugati.

A község határának szántóföldi kultúrája: gabonafélék ( őszi búza, rozs, őszi és tavaszi árpa, zab ), kapásnövények ( burgonya, kukorica, takarmány és cukorrépa), pillangósok (vöröshere, bíborhere, lucerna).

Gyümölcskultúra: a kopácsi részen gazdagabb (alma, körte, dió, szilva, dobzó, sárgabarack, őszibarack, ringló, cseresznye, meggy), a csempeszi részen szerényebb választék (alma, körte, szilva, ringló, dobzó, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, gesztenye).

A konyhakerti kultúra gazdag, de öntözést igénylő.

A nagyállattartás 2000-re teljesen visszaszorult a községben. Jelenleg néhány igás és sportló, pár darab szarvasmarha képviseli az 1970 előtti évek gazdagságát.

A házi haszonállattartást a sertés, kecske, juh, tyúk és kacsa jelenléte képviseli. Ezek tartásával egyre több háztartás hagy föl. A lakosság kb. 5%-a él a mezőgazdaságból. A legtöbb munkavállaló a közeli Szombathelyen keres és talál munkahelyet magának.

A közeli erdők nagyvad állománya igen gazdag. Szarvasok, őzek, vaddisznók vonzzák a vadászokat. Az apró vadak közül a nyúl és fácán a leggyakoribb.

A madárvilágot gólyák, fecskék, baglyok, vércsék, ölyvek, réti sasok, énekes madarak, ( rigó, cinke, vörösbegy, stb.), verebek, seregélyek, varjak képviselik.



338x255    507x382

képméret:1014 x 764
file méret:150.9 kb


oldal nyomtatása
Nyomtatás
küldje el az oldalt emailben
Küldje el az oldalt emailben
TELEPÜLÉSEK   




HÍREK, FELHÍVÁSOK   
Aktuális
Archívum


AKTUÁLIS   
Programajánló


KERESŐ   





GASZTRONÓMIA   
Söröző, borozó


SZÁLLÁS   
Hotel
Magánszállás


GALÉRIA   
Képgaléria és képeslapküldés


VENDÉGKÖNYV   
Írás
Olvasás











 
Látogatók száma:  450958 Impresszum Oldaltérkép E-mail